Hazánkban a fogyasztók elsőként 1991-ben találkozhattak energiaitallal, de OÉTI-engedély híján az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat 1997 novemberétől betiltotta nagy koffeintartalma miatt. Ezenkívül vitaminokból (pl. B2-vitaminból) is többet tartalmazott a határértékeknél. A termék összetétele ugyan nem változott, de 2001-től újra forgalomban van. Azóta számtalan – a becslések szerint (3) kb. százötven – magyar gyártású és import, többé-kevésbé ugyanarra a receptre készült energiaital volt forgalomban.
A jelenlegi szabályozás szerint a 150 mg/l-nél több koffeint tartalmazó ital címkéjén „Magas koffeintartalom” figyelmeztetést kell elhelyezni, a megnevezéssel azonos látómezőben, s a figyelmeztetés után zárójelben fel kell tüntetni a tényleges koffeintartalmat is mg/100 ml-ben kifejezve (2).

Magyar Élelmiszerkönyv
A Magyar Élelmiszerkönyv nem tartalmaz energiaitalokra előírást, így a termék minőségét gyártmánylapon kell rögzíteni, s engedélyeztetni kell (a gyártmánylapok az üzleti titkot rejtő adatok között szerepelnek). Az ilyen jellegű termékekre is az üdítőitalokra vonatkozó szabályok érvényesek. A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság javaslatára – az Európai Unió (EU) tagországainak gyakorlatához igazodva – 2003. július 1-jei hatállyal visszavonták a Magyar Élelmiszerkönyv 2-98 Üdítőitalok és gyümölcsitalok irányelvét. Így hazánkban is az a – már említett – 2002-es EU-direktíva alkalmazandó, amely szerint a 150 mg/l-nél nagyobb koffeintartalmú italok címkéjén – a teát és a kávét kivéve – fel kell tüntetni a „Magas koffeintartalom” tájékoztató szöveget (4).

Az energiaitalok alapanyaga
Az energiaitalok jellegzetességét sajátos összetételük adja: kristálycukor vagy izocukor felhasználásával készülnek, amelyek alapanyagukban különböznek. A kristálycukor répából készül, míg az izocukor takarmánykukoricából, s cukrok lévén szénhidráttartalmat jelentenek. Az édes ízérzet kisebb citromsavtartalommal fokozható, míg citromsav hozzáadásával csökkenthető.

Az energiaitalok csoportosítása
Az energiaitalokat leggyakrabban aszerint csoportosítják, hogy tartalmaznak-e taurint és koffeint. E szerint megkülönböztetünk taurint és koffeint tartalmazó (1. táblázat), valamint taurin- és koffeinmentes (2. táblázat) energiaitalokat. E kategóriákon belül is további csoportok vannak a szénhidrátforrás alapján. Lehetnek kristálycukorral, illetve izocukorral készült termékek, valamint energiamentesek. A taurin- és koffeinmentes termékekben 2005-től a közönséges cukrot fokozatosan szőlőcukorral (glükózzal), malátacukorral (maltózzal) vagy poliszacharidokkal váltották fel, mert ezek azonnal hasznosulnak a szervezetben (5). 

1–2. táblázat A hazánkban gyakrabban kapható energiaitalok választéka

Az energiaitalok összetevőinek szerepe az energiaforgalomban
Az energiaitalokat „különlegessé” tevő összetevők a természetes reakciókat fokozzák a szervezetben. A koffeinen kívül említésre méltó a glicin, a glükoronolakton, a guarana, az inozitol, a niacin, a pantenol, a B-vitamin (-komplex) és a taurin (6).

Kevés eredmény
Számos vizsgálattal adósok még a kutatók, mivel nem állnak rendelkezésre meggyőző adatok arra vonatkozóan, hogy két vagy több doboz üdítőital elfogyasztása, esetleg rendszeres fogyasztása esetén a már ismert élettani következményekre lehet-e számítani, illetve az ettől eltérő, kóros reakciók és hatások kizárhatók-e.

Irodalom
1. Heidemann, M., Urquhart, G.: A can of Bull? Do energy drinks really provide a source of energy? National Center for Case Study Teaching in Science, State University of New York, Buffalo, 2005.
2. Bikfalviné Hamza, K.: Az ásványvíz, az üdítőitalok és a szeszesitalok jelölésének egyes kérdései és helyes gyakorlata. FVM, Budapest, 2005. URL: http://www.fvm.hu/doc/upload/200508/6_italok_jeloles.pdf (2008. június 1.)
3. Bodoky, T.: Prohibíció – Energiaitalok. Magyar Narancs, 1997. október 16., 9, 42.
4. EC: Commission Directive 2002/67/EC of 18 July 2002 on the labelling of foodstuffs containing quinine, and of foodstuffs containing caffeine. Official Journal of the European Communities, L191/45, 20–21, 19 July 2002.
5. Energiaitalok. URL: http://www.zoldpart.hu/weblap/adatok/adatok/egeszseg/elelm_adalek/energiaitalok.htm (2005. augusztus 23.).
6. Oteri, A., Salvo, F. et al: Intake of energy drinks in association with alcoholic beverages in a cohort of students of the School of Medicine of the University of Messina. Alcohol Clin. Exp. Res., 31, 10, 1677–1680, 2007.
7. Lelovics, Zs.: Élelmiszer-adatbank. A Magyarországon forgalomban lévő gyakoribb élelmiszercsoportok tápanyagainak táblázata és jellemzői. Kézirat, 2005.

Lelovics Zsuzsanna dietetikus