A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 66.§-a szerint, a magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. Az szja-törvény alkalmazásában osztalék:

a.) a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés;

b.) a kamatozó részvény kamata;

c.) a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem;

d.) és a kockázati tőkealap-jegy hozama.

Osztalékelőleg az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben a magánszemély által kapott bevétel.

Az adó mértéke:

a) bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után 10 százalék;

b) az "a" pontban nem említett osztalék (osztalékelőleg) esetében pedig 25 százalék. Figyelemmel a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények előírásait is.

Cikkünk témája most csak a kedvezményes külföldi osztalék, amely a 10%-os adókulcsot jelenti. Két csoportba oszthatjuk azokat az eseteket, amikor a kedvezményes adókulcsot alkalmazhatjuk:

1.) Az osztalékadó átlagos mértékétől eltérően 10% személyi jövedelemadót (forrásadót) kell fizetni az osztalék (illetve az osztalékelőleg) után, ha az osztalékra jogosító értékpapírt bevezették a hazai tőzsdére, vagy valamely más EGT-államban működő tőzsdére. Az EGT (Európai Gazdasági Térség) több államot foglal magába, mint az Európai Unió! Tehát ez a szabályozás kiterjed az Európai Unió bármely tagállamában működő tőzsdék mellett a Norvégiában, Liechtenstein, Izland és Svájc tőzsdéire is.

2.) 2008. december 9-én jelent meg az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény, melynek 276.§-ában a 3. bekezdésben találjuk azt a szabályt, - olvasható a Tao tv. végén, az Adókódex 216. oldalán, - hogy a magánszemély a 2008. és 2009. évi személyi jövedelemadó kötelezettsége megállapítása során 10% személyi jövedelemadót fizet,

- ha az szja-törvény 28.§-ának (12) és (13) bekezdése szerinti jövedelmet szerez,

- feltéve, hogy - e jövedelem 50%-ának megfelelő összeget - a jövedelem megszerzését követő 30 napon belül, de legkésőbb 2009. június 30. napjáig - a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (állampapírba) fekteti,

- és ezt az összeget az eredeti befektetés időpontjától számított 2 évig kizárólag az említett értékpapírban tartja.

Nem minősül a feltétel megsértésének, ha a magánszemély az értékpapír lejárata vagy cseréje esetén a befektetés összegét legfeljebb alkalmanként 15 napig bankszámlán vagy ügyfélszámlán tartja. Ezt a befektetett jövedelmet a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtott bevallásában (0953) tájékoztató adatként köteles szerepeltetni.

Most pedig nézzük meg, hogy milyen jövedelmet lehet 10%-os forrásadóval leadózni 2009-ben. Nehogy egyszerű legyen az életünk, a Tao tv. rendelkezését az szja-törvény magyarázza, mégpedig egyéb jövedelemként a következőképpen:

Egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által, vagy az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet megbízása alapján fizetett kamat és osztalék, valamint az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Ugyancsak egyéb jövedelem az olyan államban belföldi illetőséggel bíró személy által fizetett kamat, amely állammal a Magyar Köztársaságnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.

Egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében a magánszemély által - tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya alapján - az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet vagyonából megszerzett nyeresége (bevétel - ráfordítás).

Ugyancsak egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet vagyonából a magánszemély által - tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya megszűnése (ide nem értve a részvény, az üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog átruházását) következtében - megszerzett bevételnek az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része.

Alacsony adókulcsú állam: az az állam, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték legfeljebb 12 százalék, kivéve, ha az állammal a Magyar Köztársaság egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.

Egyszerűen tehát arról van szó, hogy az offshore cégektől "hazahozott" jövedelem 10%-kal adózik, és a felét 2 évre államkötvénybe kell fektetni.

A 2009. évi LXXVII. törvény 231.§-a pedig kimondja, hogy ezt a szabályt a magánszemély az előírt feltételeknek megfelelő, 2009. december 31. napig megszerzett jövedelmeire alkalmazhatja.

Ha megszüntetjük az offshore cégünket, azt ez év végéig el kell indítani (bizonyíthatóan), és legkésőbb 2010 végéig le kell bonyolítani. Ugyanez vonatkozik a részesedésünk eladási határidejére is.

A kedvezményes adókulcs nem alkalmazható azon jövedelmekre, amelyeket olyan ellenőrzött külföldi (alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező) társaság (egyéb szervezet) fizet (juttat), amelynek székhelye a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD-vel) együtt nem működő Andorra, Monaco, Liechtenstein államban van, illetve azokra sem, amelyek bűncselekményből erednek.

A magánszemélynél az előbbiek szerint keletkezett bevétel vagyongyarapodásnak nem minősül, ezzel összefüggésben vagyongyarapodás nem vélelmezhető és nem állapítható meg.

A magánszeméllyel szemben az Art., a Tao., az Szja tv., a Kjtv. és más, adózásról vagy illeték fizetéséről szóló jogszabály alapján utólagos adó-megállapítás nem tehető.